2012. október 15., hétfő

23. ALKALOM - A NAPTÁRREFORM


Az egyház a mai napon Avilai Szent Terézre emlékezik, aki 1582-ben, egy naptártörténetileg igen különös éjszakán, október 4-ről 15-re virradó éjjel halt meg. Ugyanis több európai birodalom XIII. Gergely pápa rendeletére éppen ezen a napon vezette be a kopernikuszi mérésekre alapozó új naptárat. A régi kalendárium pontatlanságából fakadó időeltolódást úgy oldották meg, hogy október negyedike után nem ötödike, hanem tizenötödike következett. Teréz pedig ezen az éjszakán halt meg, amikor Európa nagyobbik fele a tudomány új eredményeit fölhasználta képes volt fölülemelkedni a hagyományos római időszámításon, és javítani azt.

A Krisztusról elmélkedő nagy misztikusok, akár életükben, akár halálukban új időszámítást hoznak: segítenek abban, hogy a keresztény közösség visszataláljon a helyes naptárhoz, a teremtés és megváltás pontos időrendjéhez. A mi naptárunk a liturgia, amely a teremtett világ rendjével, a természettel is összhangban van, illetve az üdvtörténet eseményeihez is érzékkel igazodik. A liturgia ritmusát kell elsajátítanunk: egyrészt az egyházi év, másrészt pedig az imaórákkal megszentelt nap ritmusát. Ez azonban azt is jelenti, hogy a társadalmi kötöttségek által diktált időszámítás méricskélő, fojtogató rabságából ki kell lépni, és a nap megszentelésének szabadságába kell lépni: a fölkelő napot, amely számunkra Krisztus jelképe, zsoltárral köszöntjük, zsoltárral búcsúztatjuk. Az éjszakára – a mostanira és az eljövendőre is – zsoltárral készülünk; a hajnalt – a holnapit és a végsőt is – zsoltárokkal hívjuk. A múlt emlékezetét és a jövő reményét az ima szavaival mérjük, vagyis a zsolozsmában tanulunk meg emlékezni és remélni. Ahogy a nyomasztó határidőkkel, kínos dátumokkal súlyos földi naptár elkedvetleníthet, megbéníthat, úgy az égi naptár szabaddá tesz, lelkesít. Naptárreformra van szükségünk. Nem a csillagok, hanem a lelkek megújult naptárára, a beidegződött, megrögzült időszámításaink felülvizsgálatára. Együtt imádkozzuk Istenhez, hogy „tiéd a nappal és tiéd az éjszaka.” Isten pedig azt kéri tőlünk, hogy az ő napja és éjszakája legyen a mi napunk és éjszakánk.